Egy kis csönd

A hét elég eseménytelenül telt az alvás-kaja-suli háromszögben. 

Bár úgy volt, hogy csütörtökön újabb meghallgatásra megyek, de sajnos nem tudtak fogadni egyéb elfoglaltságok miatt, ami egy kis értetlenséget szült a fejemben.

Szerencsére az osztályomba járókat egyre jobban megismerem, bár a koreaik, hogy is nevezzem, "értem" = ahaaaa-ja még mindig megmosolyogtat.

Szombaton kimentünk az IKEA-ba (itt: Ájkiá-nak ejtik) és egy istenjó hot-dogot ettünk. Ennek örömére bevásároltam virsliből két tucatot.

Az együttélés szabályai

Igazán örülök neki, hogy eddigi élet, majdnem egy harmadát kollégiumban töltöttem. Az ott szerzett tapasztalatokat kiválóan tudtam itt hasznositani :D

Pár gyakorlati tanács:

- mielőtt bármit evéshez használnál (lábas, tányér, evőeszköz) mosdd el még egyszer,

- vegyél egy új fakanalat,

- ha éles kést szeretnél használni, vegyél egy olyat, amelyik a leginkább kézre áll neked,

- mosdd ki az ágyneműt olyan mosószerrel, amire valószinűleg nem vagy allergiás, mielőtt először belefekszel,

- mindig papucsban közlekedj,

- a WC ülőkét ajánlott letörölni használat előtt,

- egy pohár fröccs este sokkal elviselhetőbbé tudja tenni a hangos szomszédokat!

Furcsaságok

Erre felé az emberek, ha sokat vásárolnak, akkor egyszerűen haza tolják a bevásárlókocsikat, amiket utána a házak előtt hagynak. Este jön egy utánfutós autó, amire felpakolják őket és visszaviszik jogos gazdáiknak. Felettébb praktikus.

Sem este, sem napközben nem zárjuk a bejárati ajtót, pedig csak kétutcányira lakunk Burwood főutcájától. Hihetetlen ez a közbiztonság!

Miért nem hiányzik egyelőre Magyarország?

Jó szórakozást.

Miniszterelnök Úr! avagy ha írásban nem megy majd "élőszóban".